Viva Natura Cékla por

Tiszta természet: 100%-ban természetes anyagokat tartalmaz, mentes minden színezéktől, ízfokozótól, tartósítószertől.

Friss zöldség, gyümölcs hiányában fogyasszuk azok szárított változatát!
Őseink tavasszal, nyáron szorgalmasan gyűjtögették az értékes növényeket, majd megszárították őket, s így télidőben is fogyaszthatták az értékes táplálék- és gyógynövényeket. A kíméletes szárítás során a víz elpárolog és koncentráltan visszamaradnak az értékes hatóanyagok. Mivel a szárítmány biológiailag aktív, őrzi értékes beltartalmát, ezért ÉLŐ SZÁRÍTMÁNY-nak nevezzük. Korunkban Oláh Andor hívta fel erre az ősi hagyományra a figyelmet, hiszen ezzel a módszerrel egyszerűen juthatunk tiszta növényi táplálékhoz.
A legjobb a friss gyümölcs és zöldség, de a mi éghajlatunkon csak idény szerint juthatunk hozzá ehhez-ahhoz. Élő szárítmányként viszont az év minden napján fogyaszthatjuk.

Honnan tudhatom, hogy élő a szárítmány?
A szárítmány attól élő, hogy megmaradtak az értékes beltartalmi anyagai (vitaminok, enzimek, ásványi anyagok, flavonoidok, fehérjék, stb.) a szárítás során. Hogyan tudjuk ezt ellenőrizni? Nagyon egyszerűen! Ha a szárítmányhoz hozzáadunk vizet, akkor annak színében, illatában, ízében épp olyannak kell lennie, mintha friss lenne. Zöld növényeknél – például lucerna, zabfű, búzafű, spenót, stb. - jó jelző a klorofill, mivel az nagyon érzékeny a hőhatásokra. Ha megmaradt az élénkzöld színe a szárítmánynak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a klorofill sértetlen maradt (s a többi anyaga is), így azok egészségvédő hatásait a szárítmányok fogyasztásával is megkaphatjuk.

Származási hely: Magyarország

A cékláról:
A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i.e. 4000) településről származik. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a főniciaiak nagy mennyiségben termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését.

Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót. Ezenkívül a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai "bőrgyógyászatban" mitesszerek, pattanások és korpásodás ellen is javasolták és javasolják ma is.

Főleg a Földközi tenger vidéken, és Közép-Európában honos, de ma megtalálható szerte a világban. A Görögök kedvelt itala volt, azt tartották róla, hogy a vért hűsíti. Hasonló célból használták a rómaiak is, lázas megbetegedés esetén.
Három féle répát ismerünk. A takarmányrépa fehéres színű. A cukorrépa kisebb, magas cukortartalommal. Az emberi étkezésben kisebb szerepe van. A céklarépa akkor jó, ha felényi mint az öklünk. A céklarépát főleg gyökeréért termelik, de felhasználható az egész növény táplálkozásra és gyógyítás céljából. Gyökere húsos, leveses, sötét lila színű. Fölhasználása az étkezésben szerteágazó, de a legjobb, ha nyersen saláták keverékének használjuk.
A cékla a köztudatban mint vérszaporító ismert. Ha azonban megvizsgáljuk vastartalmát, arra következtethetünk, hogy más növényekhez viszonyítva semmivel sem tartalmaz több vasat. S ez az állítás mégsem változtat a tényeken.
A cékla ugyanis az a zöldségféle, amelyből a test legjobban tudja hasznosítani a vasat. A vér vörös vérsejtjei tudják leginkább alkalmazni. A cékla nátrium tartalma magas, a kalcium tartalma azonban alacsony. Ez a tulajdonsága akkor érvényesül a test számára pozitívan, ha főzve, vagy konzervként fogyasztjuk. A kalcium alacsony és a nátrium magas tartalma következtében, a szervetlenné vált kalcium kevésbé ártalmas a vérerek és az arthritisz szempontjából. Mint tudjuk, a szervetlen kalcium jócskán hozzájárul a vérerek keményítéséhez, a vénák kidudorodásához, a visszér kialakulásához. Ha azonban idős korban időnként céklakúra alá vetjük magunkat, megelőzi, illetve kiküszöböli a gyűjtőerek falainak megkeményedését. Kálium tartalma hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez, míg a cholin kitűnő tisztító anyag a májnak, a vesének és a húgyhólyagnak, és serkentőleg hat a test nyirokmirigyeinek munkájára.

Gyógyhatása:
A sárgarépa után a céklarépa a legkedveltebb gyógyító a zöldségek között. Gyakran szerepel más zöldség-lével, így a sárgarépával vagy uborkával. Hatása nyersen nagyobb, az igazi, ha nyersen fogyasztjuk.

Erősítő hatású:
Cholin tartalma hat az emésztésre, a gyomor és a belek egyenletes működésére. Ajánlatos azoknak fogyasztani, akik valamilyen hosszantartó betegségből lábadoznak. Ha a lét centrifugázzuk, ne dobjuk el a cékla fölső részét, mert zöldje kitűnő kalcium forrás lehet, de csak nyersen.

Májtisztító:
A cékla lé kombinálva sárgarépa lével kitűnő májtisztító. A tisztításban főleg a zsírtalanítást végezi a májban.
Ajánlatos különösen eleinte több sárgarépát, mint céklát használni, mert a gyors reakció a májban szédülést, hányingert okozhat.
Menstruációs zavarok esetén:
Naponta két három alkalommal egy-egy pohár cékla lé ajánlatos azoknak akik menstruációs zavarokkal küzdenek, amit gyógyszerek helytelen adagolása, vagy mellékhatása, illetve szintetikus hormon adagolása okozhat a szervezetbe. Érezhető a segítség azoknál a nőknél, akik panasszal lépnek a változó korba.
A cékla serkenti a sejtnövekedést, a sejtmag-regenerációt, aktiválja a vörösvérsejt képzést, támogatja a nyirokrendszer működését, vízhajtó és méregtelenítő hatása közismert.
A várandós anyák is bátran fogyaszthatják, hiszen a gumó gazdag folsavban, amelynek megfelelő mennyiségű bevitele a magzat számára különösen fontos. A folsav a magzati fejlődés során, az agy és az idegrendszer működéséhez szükséges anyagok képződésében vesz részt. A terhesség korai szakaszában megfelelő pótlásával, több fejlődési rendellenesség (pl. nyitott gerinc) kialakulásának valószínűsége csökkenthető.
„Ismeretes, hogy a rákos sejtekben az oxidációs folyamatok lecsökkennek, és helyettük a tejsavas erjedés növekszik.
A cékla színező anyagai – pl. a betain glükozid – pótolja a rákos sejtekben a légző aktivitásukat vesztett légzőfermenteket. Ez a színező anyag hidrogén atomokat köt meg, és ezzel 1000-1250 %-kal javítja a sejtek légzőképességét.”
Prof. dr. Török Szilveszter

1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki dr. Ferenczi Sándor felfedezése, aki állatkísérletekben megfigyelte, hogy a cékla vörös festékanyaga - a betain - tumorellenes hatású. A humánkísérletekben, a kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után.
A C-vitaminban gazdag étkezés jelentősen támogatja az elfogyasztott vas felszívódását. Az élvezeti cikkek, mint a kávé, a feketetea, vagy a drogok fogyasztása; illetve a gabonafélék korpája és bizonyos gyógyszerek kiürítik vastartalékainkat.