Blog

Az ősz beköszöntével sokan tapasztalják, hogy gyakrabban fáj a fejük. Egyik nap még kellemesen meleg az idő, másnap már hűvös reggelre ébredünk, délután pedig újra kisüt a nap. Közben megváltozik a napi rutin, korábban sötétedik, elkezdődik az iskola és a munka intenzívebb időszaka, és sokan észrevétlenül kevesebbet isznak. De valóban az őszi időjárás okozza a fejfájást, vagy inkább több apró tényező összeadódása áll a háttérben? Erre a kérdésre keressük a válaszokat!

Van az a bizonyos időszak, amikor még alig hevertük ki az első náthát, máris kapar a torkunk, folyik az orrunk, köhög valaki a környezetünkben, és kezdődik minden újra elölről. Ősszel különösen gyakori érzés, hogy egyik betegségből esünk a másikba. De vajon tényleg legyengül az immunrendszerünk az ősz beköszöntével?

Ha szeptemberben vagy októberben azt veszed észre, hogy hajmosáskor több hajszál marad a lefolyóban, a kefében pedig szokatlanul sok haj gyűlik össze, nem feltétlenül kell azonnal megijedned. Az őszi hajhullás sokaknál valóban látványosabb időszak, és a haj természetes növekedési ciklusa mellett több tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy ősszel feltűnőbbé váljon a hajvesztés. A hajvesztés nem csak esztétikai probléma. 

Az útifűmaghéj, más néven psyllium, a Plantago ovata magjának külső rétegéből származó, vízben oldódó élelmi rost. Különleges tulajdonsága, hogy vízzel érintkezve jelentős mennyiségű folyadékot köt meg, és sűrű, gélszerű anyagot képez. Ez a viszkózus gél áll a psyllium emésztőrendszerre gyakorolt legfontosabb élettani hatásainak hátterében.

A nyári agyköd témában több cikket is írtunk már az oldalra, de nézzük meg most, hogy ősszel ez a jelenség létezik-e. Van az a tipikus, sokunk által ismert őszi reggel, amikor már megittad a kávédat, leültél dolgozni, mégsem igazán akar elindulni az agyi tevékenység. Elolvasol egy e-mailt, aztán újra el kell olvasnod, meg újra és újra. Elkezded a feladatot, közben pedig azon kapod magad, hogy percek óta ugyanazt a mondatot nézed.

Augusztus végén még javában tart a nyár, a nappalok azonban már rövidülnek, és lassan visszatérünk a zárt terekben töltött, megszokott hétköznapokhoz. Ezzel együtt időszerűvé válik a kérdés: meddig képes a bőr a napfény segítségével megfelelő mennyiségű D-vitamint előállítani, és mikor érdemes a pótlásra gondolni? A válasz nem egy konkrét naptári dátumhoz köthető. A D-vitamin bőrben történő képződését elsősorban az határozza meg, hogy éri-e a bőrt a D-vitamin-szintézishez elegendő intenzitású UVB-sugárzás. Ebben szerepet játszik többek között az évszak, a napszak, a földrajzi szélesség, a bőrtípus, valamint az is, hogy mennyi időt töltünk a szabadban és mekkora bőrfelületet ér napfény. Éppen ezért a naptári ősz kezdete és a D-vitamin-szempontból kedvezőtlenebb időszak kezdete nem feltétlenül esik egybe. A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy szeptember van-e, hanem az, hogy a mindennapi napfényexpozíció továbbra is biztosítja-e a D-vitamin természetes képződésének feltételeit.

A C-vitaminról legtöbbször az immunrendszer támogatása vagy az őszi-téli vitaminpótlás jut eszünkbe, azonban ez a jól ismert vitamin a bőr szempontjából is kiemelkedően fontos tápanyag. Nem véletlen, hogy a C-vitamin a belső szépségápolás és a modern bőrápolási rutin egyik gyakran emlegetett összetevője, hiszen részt vesz a kollagénképződésben, antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, és hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.

A melatonin hallatán sokan kizárólag egy alvást támogató étrend-kiegészítőre gondolnak, pedig a szervezet maga is előállítja ezt a hormont. A melatonin az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában vesz részt, termelődése pedig szorosan összefügg a környezeti fényviszonyokkal. Sötétedés után a melatoninszint természetes módon emelkedni kezd, éjszaka pedig magasabb szinten marad, miközben reggel, a fény hatására fokozatosan visszaesik. A szervezet saját biológiai órájának megfelelő működésére egyaránt hatással lehet az esti fényterhelés, a lefekvés időpontja, a nappali természetes fény, a stressz, a késő esti képernyőhasználat és az általános alvási rutin is. A cél tehát az, hogy olyan környezetet és napi ritmust alakítsunk ki, amely támogatja a szervezet természetes alvási folyamatait.

A folyadékpótlásról általában egyszerűnek tűnik a szabály: ha megszomjazunk, iszunk. A helyzet azonban megváltozik, amikor a szervezet a megszokottnál több folyadékot veszít – például intenzív sportolás, nagy hőség vagy erős izzadás során. Ilyenkor ugyanis nem csupán víz, hanem elektrolitok, elsősorban nátrium is távozik a szervezetből. De vajon mikor szükséges az elvesztett elektrolitokat is pótolni, és mikor elegendő egyszerűen vizet inni?

A vitaminok és ásványi anyagok pótlásánál nemcsak az számít, hogy milyen tápanyagokat választunk, hanem az is, hogyan kombináljuk és időzítjük őket. Egyes ásványi anyagok ugyanis nagyobb mennyiségben versenghetnek egymással a felszívódás során, míg bizonyos tápanyagok éppen hogy javítják egymás hasznosulását.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vitaminokat és ásványi anyagokat általában külön-külön kellene szedni. A legtöbb kombináció megfelelő dózisban gond nélkül alkalmazható. Inkább azokat a párosításokat érdemes ismerni, amelyeknél a bevitel időzítése valóban számíthat – különösen célzott, nagyobb dózisú pótlás esetén.

A nyári agyköd nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyszerűen elfáradtál, keveset aludtál, vagy túl sok feladatot vállaltál. A nagy meleg, az izzadás és az ezzel járó fokozott folyadékvesztés is hozzájárulhat ahhoz, hogy nehezebben koncentrálj, lassabban gondolkodj, hamarabb elfáradj, vagy egyszerűen úgy érezd, mintha „nem működne rendesen az agyad”.

Véget ért a nyaralás, újra munkába állunk, mégis azt érezzük, hogy alig van energiánk? Pedig elvileg kipihentebbnek kellene lennünk, hiszen napokig nem kellett korán kelni, több idő jutott a pihenésre, a napsütésre és a kikapcsolódásra. A valóság azonban gyakran egészen más: a nyaralás után jelentkező fáradtság sokaknál teljesen valós jelenség, amelynek hátterében több, egymást erősítő tényező állhat.